You don’t look autistic! / Nem nézel ki autistának!

“You don’t look autistic!”

“Thanks! But I hope I don’t look neurotypical either.”

You’ve just witnessed another episode of How to Shut Down a Conversation in Two Seconds.

Finding out my AuDHD gave me back my self-confidence and my belief in a better life. I finally realised that I’m not fucked up.

It’s just that, before I was born, life handed me a rabbit hole full of raccoons instead of an aquarium. No user manual included, and the White Rabbit, who could have explained what the hell was going on, ran away after a disastrous rave party.

I’m not keeping it a secret, either. I don’t want to pretend anymore that I function the way I’m supposed to.

I refuse to waste my cognitive resources trying to squeeze myself into a box where I don’t even feel comfortable in the first place.


-------

„Nem nézel ki autistának!”

„Köszi! De remélem, neurotipikusnak sem.”

A „Hogyan fagyassz be egy beszélgetést két pillanat leforgása alatt” című adásunkat láthatták.

Nekem az, hogy kiderült, hogy AuDHD-m van, visszaadta az önbizalmamat meg a jobb életbe vetett hitemet. Rájöttem végre, hogy nem vagyok elcseszve. Egyszerűen születésem előtt akvárium helyett egy mosómedvékkel teli nyúlüreget dobott nekem az élet, használati útmutatót nem mellékeltek, és a Fehér Nyúl, aki elmagyarázhatta volna, mi ez az egész, elmenekült a rosszul sikerült rave parti után.

Nem is csinálok titkot belőle. Nem akarok már úgy csinálni, mintha úgy működnék, ahogy „kellene”. Nem vagyok hajlandó a kognitív képességeimet arra pazarolni, hogy bepasszírozzam magam valahova, ahol amúgy nem is érzem jól magam.